Érdekességek Interjú Kulisszák mögötti titkok Nightmare of Wolf The Witcher: Nightmare of the Wolf

Interjú Beau DeMayoval és Kwang II Hannal az animációs filmről

Kevesebb, mint két hét van a Vaják: A Farkas Rémálma animációs film bemutatójáig, ezért rengeteg új információt, érdekességet kapunk hozzá. Most Beau DeMayo a film írója és Kwang II Han a film rendezője és executive producere árultak el részleteket egy interjúban Vesemir történetéről:

Miért választotta Beau DeMayo, Vesemir történetének elmesélését?

A könyvek és a játék rajongójaként DeMayonak nem volt ismeretlen Vesemir karaktere és ezért természetes választásnak tűnt, mivel a Vaják alapvetően a családról szól és arról miként adjuk tovább a tanultakat a következő generációnak.

Geralt mentoraként és apafigurájaként, Vesemir volt az ideális főszereplő. Lehetővé tette számunkra, hogy egy új, a sorozat eseményei előtti időszakot fedezzünk fel, de emellett egy teljesen másfajta főszereplővel is rendelkezzünk. Vesemir és Geralt mind a ketten Vajákok, mutálódott zsoldosok, akikért egy kis aranyért cserébe szörnyeket ölnek, de teljesen eltérő személyiséggel rendelkeznek.

Mesél arról, hogy a ‘A Farkas rémálma’ című filmben, miért is ilyen lett Vesemir:

Az animációs film, Vesemirje teljesen más, mint akit a játékokból és a könyvekből ismerünk. Vesemir az animációs filmben fiatal, jóképű és elbűvölő. DeMayo elmagyarázta, hogy miért is lett ilyen.

A szüleimmel való kapcsolatom jutott eszembe és az, hogy a személyiségem nagy része a szüleimmel szemben alakult ki. És így, ha Geralt a legmogorvább ember a világon, akkor számomra logikus volt, hogy Vesemir extroverált és ilyen karizmatikus karakter legyen. A legérdekesebb számomra az volt, amikor fogtuk ezt a világot, amit eddig csak Geralt szemszögéből ismerhettünk, egy kemény karakteréből, aki durvának, kegyetlennek látja ezt a világot és most bemutattuk egy életvidám, élvezeteket hajszoló karakter szemszögéből és láthatjuk ő miképpen kerül vele kapcsolatba.

DeMayo beszélt arról is, hogy miként élte meg azt, hogy pár új dologgal töltötték fel a történetet, hogy pótolják a hiányosságait:

Elég ijesztő volt. De a nap végén csak próbáltam abban bízni, hogy a lehető legjobban meséltük el a történetet és megadtuk Vesemirnek, az egész franchisenak, a Vaják sorozat szellemiségének, valamint Lauren elképzeléseinek a megfelelő tiszteletet. De egyben kitöltöttem azokat a hiányosságokat, amikre rajongóként amúgy is mindig kíváncsi voltam. Tudod, még mindig nem sokat tudunk a varázslókról. Még ha olvastad is a könyveket, akkor sem. Sok a rejtély. Szóval próbáltam így szemlélni: Melyek azok a területek, amelyek, ha rajongó vagyok, akkor nem bánnám ha létrehoznának oda egy karaktert, aki képes megválaszolni rejtélyes kérdéseket.

DeMayo szerint, Sapkowski, a könyvek és a játékok rajongójaként a saját ösztöneire hagyatkozott a történet adaptálása során és tisztában volt azzal, hogy a rajongók mennyire szeretik ezeket a karaktereket és történeteket.

Azt szeretném, ha a rajongók a projekt részének éreznék magukat is. Már a kedvcsináló előzetesnél is látni lehetett, hogy a regényből több idézetet is beletettek és adtak a karakter szájába. Ez nagyon fontos volt a számomra, hogy úgy érezzem, mintha a film tisztelegne Sapkowski alkotásának. Szóval mindig megtisztelt helye lesz az életemben neki. De elmondhatom sosem éreztem azt, legalábbis ennél a projektnél, hogy kiléptem volna abból a vonalból, amit maguk a rajongók is szeretnének látni. Mert még egyszer elmondom, a The Witcher már akkor is az életem része volt, még mielőtt megkaptam volna ezt az állást. Előtte is ugyanolyan rajongója voltam, mint most és bíztam a saját Pókember-radaromban, hogy „Mi az ami engem felbosszantana, ami a többi rajongót is valószínűleg”.

DeMayo azt is elárulta melyik a kedvenc jelenete, de csak elég homályosan válaszolt rá, mivel ez egy elég spoileres kérdés:

A vége felé van, és elég őrületes. Próbálok rájönni, hogyan is fogalmazhatnék nem egyértelműen. Uh, ez olyasmi, amit még soha nem láthattunk a vajákoknál eddig és ez is volt a szándék, amit megálmodtunk a Studio Mirrel.

DeMayo azt mondja, hogy neki a filmből, Tetra karaktere a legrokonszenvesebb.

Tudod, Tetra karaktere olyan valaki, akinek az őszintesége és a komolysága a lényéhez tartozik és nem úgy, hogy nem tűnik tőle őszintének, hanem tényleg túlságosan is őszinte. És szeretem Tetra őszinteségét, amit magamban is sokszor látok.

És bárcsak mondhatnám, hogy Vesemir vagyok, bárcsak én lennék az a magabiztos, pökhendi, karizmatikus Casanova, de sajnos az nem én vagyok. Inkább az a varázsló vagyok, aki úgy van vele, hogy „A varázslatnak tökéletesnek kell lennie!”

Miért animáció formájában készült el a projekt?

A könnyedség és a rugalmasság miatt választottam. Az animációra való áttérésnek meg voltak az előnyei. Bármennyire is jól tudja Cavill hozni Geralt karakterét, ő még mindig csak egy ember, akit olyan jelentéktelen gondok gyötörnek, mint a „gravitáció”. Ez egy kicsit szórakoztatóbbá tette az akciójelenetek megalkotását az animében. Nincsenek forgatási órák, nem korlátoznak a biztosítási papírok, így nem kell aggódnod, hogy megölsz egy színészt.

Kwan II Han rendező is beszélt az előnyeiről az animációs filmnek:

A színészek elég nehezen tudnak egyszerre akár több kardot cipelni (az élőszereplős sorozatban), mert túl nehezek, ezért egyszerre csak egyet visznek. Az animációban ilyen korlátozások nincsenek.

A rendező és executive porducer, Kwan II Han mesél a film brutalitásáról is:

Személy szerint én nem szeretem a brutális vagy véres filmeket. De itt a brutalitás volt az a koncepció, ami kifejezi a vajákok valóságát, akiket a többség kirekeszt. Ez annak is az ábrázolása, hogy milyen a vajákok élete – a vajákok életének szélsőséges ábrázolása. Úgy gondolom, hogy a brutalitás, a brutalitás megmutatása valójában az adott körülményeknek a valódi ábrázolása. És ez tulajdonképpen felkelti a közönség figyelmét. Elárulja a közönségnek, hogy mennyire is komoly a helyzet, milyen kihívást jelent és milyen nehéz is egyben.

Egy ilyen kiterjedt történetet, mint a Witcher elég nehéz egy 81 perces animációban adaptálni: 

Egyetértek azzal, hogy a történet adaptálása kihívást jelentett, mivel az anyag mélységére és a könyvek, játékok különböző elemeinek megértéséhez több időre volt szükség. Rengeteg részlet van az eredeti regényben és a forgatókönyvekben is. Szóval, mielőtt elkezdtük, azt hittem így könnyebb lesz, mert már annyi minden benne van, de aztán nem egészen így történt. Amikor ténylegesen nekiálltunk, kiderült, hogy még nehezebb, mert annyi mindent kellett feldolgoznunk ahhoz, hogy egy sorozatot csináljunk belőle. Szóval elég nagy kihívást jelentett. Befogadni az egészet és egy 70-80 perces animációt megalkotni belőle…ez nem éppen egy sétagalopp volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük